Vép nagyközség

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 3546 fő
Terület: 32.89 km²
Népsűrűség: 107,81 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 8 km-re keletre a Kozár és Borzó patakok összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Veper személynévből, az pedig a szláv vepr (= vaddisznó) főnévből ered.

Római katolikus templom

Története

A település már a kora vaskorban lakott volt, ezt bizonyítják a határában előkerült kerámia leletek és halomsírok. A római korban Vép az ősi Savaria elővárosa volt, mely a mai Ferenc-majortól nyugatra feküdt. Itt vezetett át a Savariából a mai Sárvár felé menő római út. Később a római település helyén a 7. – 8. századtól szláv falu lehetett, melyre a település neve is utal.

A mai települést 1186-ban Wepy néven említik először, amikor III. Béla király összeíratta udvarnokait. 1217-ben királyi birtok, amit udvarnokok és a vasvári káptalan népei laktak. A hagyomány szerint Vép már ekkor mezőváros volt. 1240-ben IV. Béla király oklevélben biztosította az itt élő udvarnokok kiváltságait. 1280-ban IV. László király a települést a szomszédos Szőlős faluval együtt Rubinus vasi ispánnak adta. 1386-ban Zsigmond Vépet a monyorókeréki Elderbach családnak adományozta.

1496-ban Elderbach János vagyonát Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsekre hagyta. Ettől kezdve Vép az Erdődyek birtoka. 1547-ben a birtokot Erdődy II. Péter örökölte, aki arra kényszerült, hogy birtokainak egy részét elzálogosítsa. Igy lett birtokos Vépen a Zrínyi család, előbb Zrínyi Miklós a szigetvári hős, majd fia Zrínyi György, aki itt halt meg 1603-ban. Vép tulajdonjogát az Erdődyek és a Zrínyiek között 1591 és 1612 között lefolyt birtokper tisztázta, mely után kizárólagos birtokosa Erdődy Tamás horvát bán lett. 1553-ban a várost pestis sújtotta, majd 1567-ben katonák dúlták fel. 1605-ben egy korabeli levél tanúsága szerint Vépen alig 20 ember élt.

1615-ben Erdődy Tamás átépíttette a várat, mely ekkor nyerte mai négyszögletes formáját. 1675-ben a Erdődy I. Sándor a várkastélyt újjáépíti, kényelmesebbé teszi, ekkor épül a nyugati bástya. 1692-ben özvegye Csáky Krisztina kápolnát építtet a délkeleti oldalra, 1695. június 9-én itt tartja mennyegzőjét második férjével Bercsényi Miklóssal. 1726-ban Erdődy II. Sándor renováltatja a várat, ekkor épül fel a város régi fazsindelyes temploma helyére a mai Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt templom. 1809-ben a vépi várból indul el a Vas megyei nemesi sereg a Napóleon elleni győri csatába.

1845 és 1847 között a kastély újabb, reneszánsz stílusú átalakításon megy át, mely után egy pompázatos főúri lak alakul ki hatalmas parkkal pálmaházzal, halastavakkal. 1865-ben Erdődy III. Sándor ingyenes cselédiskolát alapított. A két világháborúban a várkastélyban hadikórházat rendeztek be. 1924-ben a település elveszítette mezővárosi ragját. 1945-ben az Erdődy birtokot felosztották a falu lakosai között, akik a pompázatos épületet teljesen kifosztották, az értékeket széjjelhordták, a park értékes fái közül sokat kivágtak. A faállomány megmaradt részét csak 1960-ban sikerült védetté nyilváníttatni.

1962–ben Pápáról Vépre helyzték a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolát, mely a kastélyban kapott elhelyezést. Ezután az épületet az új célnak megfelelően alakították át, ekkor bontották le a négyszögletes tornyokat, a lőréses bástyákat, új ablakokat és új toronysisakokat kapott az épület.

Nevezetességei

A kastély légifotója

Az Erdődy-kastély 15. századi eredetű, többször átalakítva, ma iskola.
Római katolikus templom 1726-ban épült, 1848-ban átalakították.

Következő községek

További községek